A koronavírus-járvány március közepén robbant be Magyarországon. Innentől kezdve uralta a téma a sajtót és a közbeszédet, és ekkor jelentek az első, mozgásunkat és egész életünket korlátozó jogszabályok is.

Ezeket a kezdetben még könnyű volt követni, később viszont – részint az önkormányzatok igencsak változatos rendelkezéseinek köszönhetően – résen kellett lennie annak, aki példamutató és szabálykövető állampolgár akart lenni.

És habár május 4-én életbe léptek a k ijárási tilalmat enyhítő jogszabályok , sok minden még most sem világos.

Néha a legegyszerűbbnek tűnő, magától érthető mondatok értelmezése is alapos kihívások elé állít bennünket.

Pedig nagyon nem mindegy, mert nemcsak általános komfortérzetünk, de munkahelyek ezrei múlhatnak az értelmezéseken.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő például április 30-án – már a könnyítések bejelentése után, egy sajtótájékoztató keretében – fontosnak érezte tisztázni , hogy

"semmilyen tömegrendezvényt, így az 500 fő alattiakat sem engedélyezik Magyarországon augusztus 15-ig.

Ezzel nehéz szakmailag vitába szállni, azt viszont nem ártana tudni, mi is az a „tömegrendezvény” , ami tiltva van.

200 ember számít annak? Vagy már 20 is? Egy barátoknak szóló kerti parti legális? Egy koncert a sarki klubban? Egy író-olvasó találkozó a könyvtárban?

Nem ártana tisztázni ezeket, mert elég messze van még augusztus közepe

.Az alapproblémát az jelenti, hogy

a magyar jog nem definiálja a „tömegrendezvény” fogalmát, így csak következtetni lehet, mire is gondolhat a kormány.

Elindulhatunk például a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek alapján, amelyek közül alapnak számít a március 11-i rendelet (41/2020), melynél először - és eddig utoljára - szerepel a rendezvények résztvevőinek számára utalás.

Ez volt az a jogszabály, amely beltéren 100, míg kültéren 500 főben korlátozta a résztvevők számát, a szabályok betartását pedig a rendező és az üzemeltető felelősségébe utalta.

Néhány nap múlva (március 16.) aztán egy újabb kormányrendelet jelent meg (46/2020), amely már teljes körűen kizárta a bármiféle rendezvényen tartózkodást, azzal, hogy nem minősül rendezvénynek a vallási szertartás, az esküvő és a temetés; továbbá a sportrendezvény nézők nélkül tartható csak meg.

Ez a rendelet visszautal egy 2011-es kormányrendeletre, amely zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szól (amelyben egyébként kültéren 1000 fő van meghatározva mint alkalmazási határ).

Mivel a kijárás április végéig nagyon szigorúan volt korlátozva, a temetést és az esküvőt is csak szűk körben megtartva engedélyezte, így a rendezvényen való részvétel finoman szólva nem okozott fejtörést.

A szigorítások enyhítése azonban most feladja a labdát, merthogy a kormányszóvivő bejelentése a 500 fő alatti tömegrendezvények tilalmáról önmagában nem mondja meg, mit lehet és mit nem lehet tenni, és bizony az előzmények sem segítik a válaszadást.

Dehogy valami kapaszkodónk legye a nyárra, jogi szakemberhez fordultunk.

„Az én értelmezésem szerint olyan rendezvényt - függetlenül a résztvevők számától - nem lehet tartani, ami bármely fesztiválra vagy koncertre emlékeztetne”

– mondta megkeresésünkre Dr. Gyurácz András ügyvéd.

Ő úgy értelmezi a helyzetet, hogy az egyéb szabályokat betartva egy vendéglátóhely kerthelyiségben történő zenélés - Pest megyét és Budapestet leszámítva -, még belefér, tekintettel arra, hogy a szabályozás nem a szórakozás ellen szól, hanem hogy minél kevesebb legyen a kontaktusszám.

Forrás.https://www.nyugat.hu/